Kisújszálláson székelyek, bácskaiak és kunok gyakran találkoznak. A bácskai Pacsérral 1786 óta van kapcsolatunk, 1000 kisújszállási települt oda. A barcasági Négyfaluval az 1980-as évektől ápolunk testvérkapcsolatot. Mindkét település iskolájával 2004. március 15. óta testvériskolai kapcsolatot tartunk fenn.

Rendszeres utazásaink, közös programjaink, élménybeszámolók és kötetlen beszélgetések során a film által feldolgozott téma, és a Kárpát-medencei magyarság sorsának sok más eleme is szóba kerül. Részesei vagyunk a mai valóság kisebbségi sorsban való megélésének is.

Ezért tehát igen nagy érdeklődéssel várták a résztvevő csángók, barcasági magyarok (kun ivadékok) és a kisújszállásiak a film vetítését 2009. március 1-jén. Az Arany-napok résztvevői mellett a város történelem iránt érdeklődő lakosai, történelem tanárok, vendégfogadó szülők,a Kisújszállás város polgármestere is látták – összesen mindegy 40 fő – a filmet.

A téma, és a feldolgozás módja is megragadta a résztvevők lelkét és szellemét. A vetítés utáni első percekben némán ültünk, és rendezgettük a hallottakat, és kapcsolni próbáltuk saját élményeinkhez.

Ezt követően indult beszélgetés, ahol a bácskaiak megerősítették az elhangzottakat, a négyfalusi csángók a Bácskába indulásról tettek hozzá néhány gondolatot. Szóba kerültek emlékek, és az emlékezés mai formái.

Javaslatként, érdeklődő megjegyzésként hangzott el, hogy jó lenen az otthon maradt székely rokonokról, és a főleg Tolnába és Baranyába tovább vándorolt családokról is bővíteni a filmet, illetve újabbat készíteni.

A közönség részéről köszönjük Nyúl Zoltán barátunknak, hogy felhívta figyelmünket a filmre, a 7határ stúdiónak pedig, hogy a történelemben kevéssé feldolgozott, de kisebb csoportok számára annál meghatározóbb történeteket is feldolgoznak.